Tűzijáték? Mindegy, hogy hogyan?

Régi hagyománya van, és büszke nép a magyar, és többek szerint a magyarságtudathoz kell a tűzijáték, mutatja az összetartozást, az állam iránt érzett elkötelezettséget, tiszteletet.

A hogyan ünnepeljünk, már más kérdés. Elmerülök az idő tengerében, úszok visszafele vagy húsz évet. Akkor is volt tűzijáték. Belocsolták a Gellért-hegyet, egyszer sem égett le, legfeljebb egy száraz bokor gyulladt ki, amit egy perc alatt eloltottak.

Másik szempont. Azt még egy csekély értelmű medvebocs is megértené, hogy, ha van egy sík terep, azon egy domb, akkor a dombon történő csilli-villit a sík területről is sokan látják, a régi tűzijátékot lehetett látni Csepelről is, Angyalföldről is. Ha mindez egy gödörben játszódik, csak a gödör szélén állók látják. Ezt csak a kormányunk nem érti. Ki fogja látni a hídról leömlő görögtüzet?

A költségekről nem is érdemes beszélni, azt már odaígérték valakinek, meg is fogja kapni.

Újra húsvét!

Az ember lelkesen készül az ünnepre, aztán van, ami sikerül, van, ami nem. Jó ötletnek tűnt, hogy nem tojásfestékkel festek tojást, hanem valami természetes anyaggal.

A hibiszkusz teának gyönyörű színe van, és komoly készleteim voltak az Egyiptomból hozott, nagy, egész virágokból. Megfőztem a tojásokat és a teát, beleraktam a teába a tojásokat, jól nézett ki. Ha időben kiszedem, lehet, hogy a tojások is szépek lettek volna, de úgy gondoltam, hogy, ha reggelig benne hagyom, majd mélyebb színe lesz a tojásoknak. Reggel aztán meglepődtem, mélyebb színük lett, azaz koromfeketék lettek. A tea még mindig szép volt, de úgy tűnik a tojások héja túl sok festékanyagot vett fel.

Több tojás nem volt itthon, festék sem, ezt kapták a locsolók, de jól szórakoztak a baleseten.

Ami mindig beválik, a pipics. A húsvét hangulatát már csak a madárkákkal adom meg, ha jön valaki, a funkciót betöltik, ha nem jön senki, akkor megeszegetem őket.

Csak sztori, ezt a TV-ben láttam, de csak egy villanásnyira mert futkostam a nappali, és a konyha között, az nem volt meg, hogy honnét közvetítenek, és mi a süti neve.

Aztán az egyik barátom, akit 45 éve ismerek, jött locsolni a fiaival, és mondta, hogy jé, pipics. Így tudtam meg, hogy ő matyó, és ez egy matyó sütemény.

A recept egy egyszerű kelt tészta:

50 dkg liszt

csipetnyi só

12 dkg cukor (lehet kevesebb)

5 dkg vaj

3 dl tej

fél kocka élesztő (jó a porélesztő is), és kelesztjük.

A megkelt tésztát olyan darabokra kell vágni, hogy 4 cm átmérőjű rudakat lehessen formázni belőle. Ezt aztán kb. 6 centis darabokra vágjuk, és úgy 15 centis kukacokat sodrunk a két tenyerünk között, és ezeket a kukacokat csomóra kötjük, úgy, hogy legyen egy rövidebb kiálló vég, az lesz a fej, és a kézzel kialakított csőr, a hosszabb részre rátenyerelünk, aztán bevagdossuk, abból lesz a farok. Lekenhetjük tojással, hogy szebb színe legyen, és ha megsült és kihűlt, olvasztott csokiból fogpiszkálóval lehet szemet csöppenteni rá, és még nem láttam gyereket, aki nem örült volna neki. A szem problémás volt, mert eredetileg egész bors volt, ami egy három évesnek nem az igazi, azt meg nem lehet mondani egy gyereknek, hogy először kapard ki a madárka szemét, azután edd meg. Próbálkoztam mazsolával, de az nagy, és a levágott kis darabok sütés közben úgy nyíltak ki, ahogy akartak, kancsal madarak lettek, ez a csoki bevált.

És lehet enni vajjal, lekvárral, sonkával.

Kellemes locsolkodást!

„Az unokahúgom Manchesterben ment férjhez, és azt hiszem, összehozták Anglia legolcsóbb esküvőjét. Előzményként, az eljegyzési gyűrűt a vőlegény tervezte, ezt nagyon romantikusnak találom, senki másnak nincs pont ilyen.

Van egy kertészet, (Hulme Community Garden Centre), aminek van egy közösségi tere, ezt bérelték ki, gyönyörű, tele virággal, növényekkel, és bármelyik szállodánál olcsóbb. 

Az esketés egy három kilométerre levő kápolnában volt, ahol, mivel anglikán, így miseruha sem volt, a saját papjuk ment velük, és öltönyben adta össze őket. 

A lány szülei ugyan régen elváltak, de apja, anyja ott volt, az apja vezette oltár elé.

És a koszorúslányok, vőfélyek: a zenét egy baráti zenekar szolgáltatta, és a baráti körből volt három szólóénekes is. A templomban voltak igazán együtt vendégek, 120 körül számoltam egy az esketés utáni közös fotón.

A lakodalmi fogadás a kertészetben, a lány anyjának a mostani férje gulyást fűzött bográcsban, az egyik barátnője Jamaican Jerk Chickent készített Nigerian jollof rice-szal, és volt egy vegán asztal egy másik barátnőtől. És volt magyar bor és pálinka is.

 

 

 

A tálalás, és a dekoráció egyszerű volt, mint egy kerti partin, de a mozgás is olyan laza volt.

Itt éppen két idősebb úr elvonult a kert másik részébe beszélgetni.

 

Pihenés a buli előtt:

Elvoltak este nyolcig, és akik bulizni akartak, fogták a széküket és átmentek az utca túloldalág levő közösségi házba, ahonnét a székeket hozták. 

A nyitótánc tangó volt,

és éjfélig ment a buli.

És most boldogok.”

Fotók: Amy Faith

Azt hiszem, ez az ország legegyszerűbben díszített fája. Igaz, azok a kis lógók Swarovski kristályok, és a fotón nem érvényesülnek, de ha mozdulsz, akkor szépen csillognak. Apró baleset, lentebb látni ugyanezt műhóval, de az idén ez nem jött össze, volt egy fél flakonom, de megszökött a töltőgáz, bukta.

Boldog új évet mindenkinek! 

Ezt az eleganciát!

Egy saját tervezésű Tiffany lámpához akartam lábat venni, ehhez ki kellett vinnem a búrát, és egyeztetni kell. Nem tudtunk percre időt mondani, hogy mikor érünk oda, a bronzművesnek is dolga volt, abban maradtunk, hogy, ha odaérünk, telefon, 10 percen belül otthon lesz. Tipródunk a bejárat előtt, a teraszon ül az orosz agár (Igor), segge a teraszon, az első lába egy lépcsővel lejjebb, és egy cseppet sem érdekli, hogy két idegen áll a kapu előtt. Megjött a gazdi, rögtön nyüzsi, a gazdi mondta, hogy egy pillanat, beviszi a garázsba, nem mintha bántana bennünket, esetleg halálra nyal.

És ez a lámpa, ami összehozta a találkozásunkat.

 Ez meg a szín baleset szenvedő javítva,

Van ebben az országban még normális törvényhozó, vagy rendelet alkotó? Ki akar meghatalmazást adni bárkinek, hogy vegye fel a tértivevényes küldeményét, ha találkozik a postással: Ugyanis a meghatalmazás akkor érvényes, ha a postás előtt írod alá, aminek semmi értelme, mert akkor már átadhatná a küldeményt is. Abszurd jelenet lehetne, hogy a postás itthon talált a küldeménnyel, de nem veszem át, írok egy meghatalmazást, hogy adott időn belük ki veheti át. Hol van itt a józan eszű ügyintézés, esetleg az ügyfélbarát ügyintézés? De van más lehetőség is, menjek be a postára, és ott adjak megbízást. Ugyanaz, ha le tudok menni, fel is vehetem a küldeményt.

Én eszem meg minden ismerősöm felesleges patisszonját. Panírozni utálok, rántottat csak akkor eszem, ha készen kapom.

A többi. Főzelék, meghámozom, kimagozom, két centis cikkekre vágom, azokat két mm-es, két centis lapkákra, aztán, vaj, vagy olívaolaj, párolás, felöntés, petrezselyem zöldje, és, ha puha, egy tejfölös habarás. Bundás kenyérrel, vagy lángossal a legjobb. 

Patisszon lecsó, darabolva, alápárolt hagymával,só. Esetleg alá pirított kevés szalonnával, és, ha puha, egy kis tejföl, tálaláskor bors. Ha van otthon paprikád, paradicsomod, az jó bele, nekem általában nincs.

A patisszont nem csak hússal lehet tölteni. Úgy hámozd meg, hogy ne lyukadjon ki az alja, a tetejét a közepe felett vágd le, magozd ki, és a testbe mérettől függően mehet két, három fűszerezett, felvert tojás, mehet rá a tető, egy ki olaj, vagy vaj, irány a sütő. A tojás kitölti a teret. Ha puha, jöhet a dekor, szalonnacsík, sajtcsík, ami van, és ha még egy köret is összejön, erre már vendéget is lehet hívni, ez jó kisebb tökre, cukkinire is, ha érdekel, fotó a kutyatlanul,.blog. pont.hu-n.

Apáti Bence. Itt van egy nagy, erős, elkötelezett ember, naponta megírja akárkiről az akármit. Szinre mindegy, hogy igaza van-e, vagy sem, de nincs komment, nincs levélcím, nincs visszabeszélés „mint például a hit, a kereszténység, a hagyománytisztelet, vagy a hazaszeretet.”, „az újmarxista vadliberálisoknak ilyen szavak hallatán azonnal kidagadnak az ereik, egész testüket elkezdi rázni a remegés, a szájuk szélén is megjelenik az aktuális lelkiállapotukat jelző vékony habcsík, majd ezek a vészjósló tünetek egy artikulálatlan és hangos üvöltés formájában csúcsosodnak ki.”, írja ő, a visszafogott, szeretetben hívő keresztény. Dehogy habzik a szája, és vitatkozni is lehet vele. Ja, nem.

„hogy ne bukkannánk valami fröcsögő, a keresztényeket és Tóth Gabit gyalázó-kurv@zó-álszentező hányásba, pardon írásba.”. Senkit nem érdekelne, hogy Tóth Gabi megtért-e, ez a magánügye lenne, ha ő is annak tekintené. És a magyarság sem ott kezdődik, hogy seggig erő műcopfot pörgetünk. Ez a klipp  nagyon gagyi lett, és Apáti Bence írása is, sokadszor.

Nem kérnek bocsánatot a baloldali politikusok a WHO döntése ellenére sem

Miért is kéne bocsánatot kérniük?

 Dobson Szabolcs gyógyszerész-engedélyezési szakértő, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense összegezte a WHO-elemzés legfontosabb konklúzióit, melyek a következők:

• A WHO nagyon bizonyos abban, hogy a BBIBP-CorV (azaz Sinopharm) vakcina hatásos a PCR-teszttel igazolt COVID-19 megelőzésében (18-59 éves) felnőtteknél.
• Közepesen bizonyosak abban, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után (18-59 éves) felnőtteknél alacsony
• Alacsony mértékben bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV oltás 2 dózisa hatásos (60 év feletti) idősebb felnőtteknél
• Nagyon alacsony mértékben bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után (60 év feletti) idősebb felnőtteknél alacsony
• Nagyon alacsony mértékben bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV vakcina 2 adagja hatásos a PCR-teszttel igazolt COVID-19 megelőzésében társbetegségekben szenvedőknél vagy olyanoknál, akiknek az egészségi állapota fokozza a súlyos COVID-19 kialakulását, amint az a klinikai vizsgálatban szerepelt.
• Nagyon alacsony mértékben bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után alacsony társbetegségben szenvedőknél vagy olyanoknál, akiknek az egészségi állapota fokozza a súlyos COVID-19 kialakulását

Ezek után a WHO engedélyezte, Gazdaság: Engedélyezte a Sinopharm oltóanyagát a WHO | hvg.hu”, „Az engedély megadása rendkívül fontos lépés a világ szegényebb országainak„ azaz, a semminél lehet hogy jobb.

Miért is kéne a baloldali politikusoknak bocsánatot kérni? Mert nem akarták, hogy minősítetlen oltóanyagot adjanak az embereknek? Mert eddig a Sinopharm minősítetlen volt. Az EU-ban még mindig az. Vagy azért kéne bocsánatot kérni, hogy nem látták be, hogy a kormány bevizsgálás, engedélyezés nélkül is tudta már hónapokkal ezelőtt, hogy ez nyerő oltóanyag, akkor is, ha rövid a tű? Ez nevetséges! A kormány hazárdírozott az emberek életével hónapokon keresztül, és, ha véletlenül nyert, (ami még nem biztos), akkor, aki ezt ellenezte, az miért is kérjen bocsánatot? Mert a tényeket vette figyelembe, azaz, hogy eddig nem volt engedély?

Megöregedtem, már nem festek piros tojást, a Húsvét hangulatát már csak a madárkákkal adom meg, ha jön valaki, a funkciót betöltik, ha nem jön senki, akkor megeszegetem őket. 

Ez nem recept, csak egy trükk, és vagy látjátok, vagy nem, ez az Indextől függ. Egy egyszerű kelt tészta, amiről sok recept van, és működik porélesztővel is, tehát lehet alapot választani. Aztán a megkelt tésztát olyan darabokra kell vágni, hogy 4 cm átmérőjű rudakat lehessen formázni belőle. Ezt aztán kb. 6 centis darabokra vágjuk, és úgy 15 centis kukacokat sodrunk a két tenyerünk között, és ezeket a kukacokat csomóra kötjük, úgy, hogy legyen egy rövidebb kiálló vég, az lesz a fej, és a kézzel kialakított csőr, a hosszabb részre rátenyerelünk, aztán bevagdossuk, abból lesz a farok. Lekenhetjük tojással, hogy szebb színe legyen, és ha megsült és kihűlt, olvasztott csokiból fogpiszkálóval lehet szemet csöppenteni rá, és még nem láttam gyereket, aki nem örült volna neki.

Kellemes locsolkodást!

Szezonja van, sokan szeretik, sokan főzik. De sokan nem főzik, akkor sem, ha szeretik. Az egy-két személyes háztartásokra gondolok. Két tányér kocsonyával nem érdemes foglalkozni, viszont senki nem akar egy hétig kocsonyát enni, hogy elfogyjon már. És itt jön a mondandóm, a kocsonya fagyasztható. Biztosan sokan próbálták már, aztán kiveszik a fagyóból, kiolvad, és darabokra töredezett, ronda, és feladják. Pedig egyszerű, de ezt már lehet, hogy kevesebben tudják, csak fel kell olvasztani. Nem felforralni, újra főzni, csak felolvasztani (akár mikróban), visszadermed, és olyan lesz, mint új korában. (Esetleg a műanyag dobozból átönteni egy mutatósabb tányérba, tálba, és teljes az élmény). Nem teszek fel receptet, képet, ezer van az interneten, ez csak egy trükk, ami minden kocsonyára érvényes.

Az idén technikai okok miatt nincs fám, de mikor volt, ilyen volt.

Karácsonyi torta

Semmi flanc, csak a hangulat. Három, vagy négy tojásos kakaós piskóta. Ezer recept van, általában ahány tojás, annyi kanál cukor, nekem az sok, tehát kevesebb, és annyi kanál liszt. Ez annyiban változik, hogy egy kanállal kevesebb liszt, helyette egy kanál cukrozatlan kakaópor. Nem szoktam szétválasztani a tojásokat, csak habosra keverem (gépi) habverővel, a cukorral és egy csipet sóval (ez fontos, mert teltebb lesz az édes íz tőle). Mehet bele a kakaós liszt, elkeverni, mehet a kikent formába, aztán a sütőbe.  Nem tudom, hány fokra, mert egy negyven éves gázsütőm van, ami már nem emlékszik, hogy mi hány fok, és én sem emlékszem, valami közepes. Sokan mondják, hogy ne nyisd ki a sütőt, amíg sül a piskóta. Én viszont egy kis papírhengerrel fél cetire kitámasztom, már sülés közben kijön a gőz, és nem esik össze a piskóta. Aztán félbe vágom, az alsó felére ganázs krém, az is ismert, habtejszín felmelegítve, bele étcsokoládé, és, ha kihűlt lehet habosítani habverővel, a felső fele meg kap egy étcsoki mázt. És a poén, a dekoráció csak egy mézes kiszúróba öntött fehér angyal.

A végeredmény:

Hú, ez még csak nem is süti, csak nasi, de jó. Nincs mennyiség, nincs méret, akkora tálba készíted, ami szerinted elég lesz. A háztartási kekszet darabokra tördeled a tál aljába, nem kell egyenletesnek lenni sem, csak legyen kb, egy centi magas. Rákanalazol annyi natúr joghurtot, vagy kefirt, ami beborítja, erre jöhet a kedvenc lekvárodból pár kanálnyi elpöttyögetve. Erre megint törsz kekszet, rá egy kis lekvár, és beborítod joghurttal, vagy kefirrel. A keksz kicsit átázik, krémes lesz, és finom. Ha hozzáadott cukor nélküli lekvárt használsz, akkor csak a háztartási kekszben levő játszik, ami nem sok.

Dr. Veres András püspök

Hát, ez a bejegyzés sem fog megjelenni az  index címlapján, ez  biztos. Dr. Veres András püspök a lombikbébi programot, ami új életek létrejöttét segíti, azoknál a pároknál, akiknek kell orvosi segítség, hogy gyerekük lehessen, abortusznak minősíti. Értsd, egy emberi élet létrehozását egy emberi élet elvételének minősíti. Elhiszem, hogy jól illeszkedett, amíg eddig eljutott, de azért nem ártana tájékozódnia sem a világ dolgaiban, hogy ne nyilatkozzon ekkora, nem találom a megfelelő szót, hülyeséget, vagy mit. https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/veres-a-lombikprogram-olyan-mint-az-abortusz-1402073

https://kaali.hu/lombikbebi-kezeles-menete/

A másik felvetése, az orvostan hallgatókat ne kötelezzék abortusz végig nézésére, vagy megtanulására, ha a hitükkel ellenkezik. A legszigorúbb abortusz törvények is, úgy tudom, ha az anya élete veszélyben van, engedélyezik. Logikus, elmegy a magzat, de az anya él, nem marad x árva, és még szülhet is. Ha egy olyan nőgyógyászhoz kerül, aki soha nem látott, és nem tud megcsinálni egy abortuszt, amit a püspök úr jónak lát, akkor meghal az anya, de a püspök úr szerint minden rendben, mert az ő hite, és lelkiismerete biztosan szilárdabb alapokon áll, mint az enyém. (vagy tanulnia kéne, az életről is). Ja.

Kaptam egy fácánt. Nem vagyok egy hős, ha nekem kéne levágni, vagy kibelezni egy csirkét, akkor áttérnék tisztán a sárgarépára. De az istenek, és a barátaim szeretnek, így bontott fácánt kaptam. (tudod, bontott csirkét, bontott csirkét). A darabokra szerelés már ment. A mellehúsát is leválasztottam a csontról. Feltettem sóval, egész borssal az egészet főni. Közben előkészítettem a tepsis krumplit egy kis kacsazsírral. Mikor a hús megpuhult, kiszedtem a nagyobb darabokat, mell, comb, szárny, megborsoztam, baconbe csavartam, és ment a már elősütött kruplira. Azt már csak meg kellett nézni néha.

És a leves. Ment bele a fehérrépa, sárgarépa, szárított lestyán és petrezselyem levél és az őrölt szárított tárkony. Mikor ez is megpuhult, jött a lisztgaluska, és tejfölös habarás.

Na, a lisztgaluska. Több, mint hatvan éven keresztül nem hallottam róla. Egy barátnőm mesélte, hogy a mamája szokta főzni levesbetétként. Rábuktam, azóta sokszor csináltam. Tegnap, a félkész levesnél ez a barátnőm futott be, na, jó, akkor, amig megcsinálom a habarást, csinálja meg a galuskát. Ő azt nem tudja, egyszer próbálta, akkor is szétmállott a levesben. De a receptet továbbadta! De tényleg jó, egy tojás, só, és annyi liszt bele, hogy sűrű krémmé kevered. És azzal a kiskanállal, amivel kikeverted, bele is szaggatod a levesbe.

Szóval a leves:

 Ez van, nincs fényképező gépem, már nem is lesz, mert utazni már nem tudok, úgyhogy minek. Ez egy tizenéves telefonnal készült, ahogy ez is:

A jobb oldali darab a félbevágott mell, hogy el lehessen hinni, hogy hús van a szalonna alatt, az a piros meg egyszerűen olivában, egy kis sóval megsütött paradicsom.

És akkor a sztárfotó:

Ez nem az a fácán, amit megettem, de az a kutya, amelyik azt is „behozta”, ugyanilyen ügyesen, büszkén!

Évről évre egyre szebb fákat hoz, egy baráti család férfi tagja. (és beállítja). Nem tudom, hogy csinálja, és nem tudom, meddig tudja fokozni. Én meg elolvadok. Ez az idei.

Nappali fényben még szebb lett:

Én viszont tizenévek óta ugyanazt a mézest sütöm az ismerősöknek

ilyen mennyiségben: 

És a legegyszerűbb, leghelyesebb karácsonyi tortám: (csokis piskóta, ganázs krém, étcsoki bevonat, és egy fehér angyal. 

Boldog Karácsonyt!

Elmúlt a tavasz, ráadásul kemény tél volt, de az azáleák nagyon szépen túlélték, takarás, mentés nélkül.

Sajátságos nyári kalandba keveredtem. Már írtam, hogy nincs kutyám, de időnként kapcsolatba kerülök mások kutyájával, ez előfordul bárkivel. Balaton, Öcsém lejött a feleségével, és a kutyájával, Picivel. Picivel találkoztam már, semmi gond, de nem töltöttünk kettesben semennyi időt. Nagyon meleg volt egész nap, és ahogy leértek, Öcsémék úgy gondolták, hogy fürdés.  Nem beszéltük meg elég alaposan a kutyával, hogy itt marad, majd jönnek, addig nyugi. Mivel láttam már kilincs lecsap, utánuk futok verziót, ráfordítottam a kulcsot. Eddig tartott az előre látásom. Pici, miután a kilincs nem működik, két lábra állt, és az első mancsaival elkezdte csépelni az üvegajtót, és őrjöngve ugatott. Nos, Pici annyira pici, hogy ágaskodás nélkül is így néz be az ablakon.

Nem akartam törés kárt, átöleltem hátulról az elég ideges kutyát, lefogtam az első lábait, ami, ugye, egy kemény közelharc volt, fej fej mellett, test test ellen, és a hátsó lábain bevonszoltam az előszobából a szobába, becsuktam a szobaajtót, az legalább nem üveg, és azt hittem, megoldottam a helyzetet, lerogytam az ágyam szélére pihenni. Az ágyam mögött van egy ablak, aminek az alsó felén van egy tükörfólia, hogy napközben ne lássanak be, de ez este, mikor kinn sötét van, benn ég a villany, akkor tükörként működik. Pici bepróbálkozott az ablakkal, két láb fel az ágyamra, és így meglátta az ellenséget. Amúgy is eléggé felhergelte már magát, aztán ott egy másik kutya. Hátsó láb is fel az ágyra, támadás. Na, ezt sem akarom, az az ablak is sokba került, kutyát átölelem, megint fej, fej, test, test, leemelem az ágyról. Próbálom nyugtatni, de hát ez nem megy. Közben Öcsémék már hallották a vízben, hogy balhé van, ideje hazamenni, mert úgy látszik, nagyon összevesztek. Hazajöttek, elvitték Picit is a vízbe, este tízkor már senkit nem érdekel, Pici viszont másnap sem állt szóba velem, lehet, hogy így maradunk, hogy én voltam az, aki valamikor inzultálta. Nekem viszont csak másnap jutott eszembe, hogy a közelharcok során a kutya meg is haraphatott volna.  Szerencsére, ez a kutyának sem jutott eszébe.

Egy másik bejegyzés indított arra, hogy leírjam a saját esetemet.

Denevér, és a frász. Az első kalandnál szerencsém volt, vendégek voltak, és a pár fiútagja egy hős. Mellette még én is bátornak éreztem magam. Berepült (nem a fiú), először megpróbáltuk egy lepedővel az ablak felé „szorítani”, nem jött be. Persze fáradt, néha a földön landolt. Törölközö (ez a fiú próbálkozása volt, mert itt már közel kell menni), elszabadult. Több sikertelen kísérlet után, mikor újra a földön volt szegény, a srác lekapta a tornacipőjét és ráborította. Megvan. A köv. negyedóra azzal telt, hogy az ablakon kinyúlva megpróbálja távozásra bírni a cipőjéből az állatot, aki végre talált egy kellemes, sötét zugot.

A másik eset húzósabb volt, a szél lekapta a fakeretes szúnyoghálómat, de tél van, szúnyog nincs, nem vacakoltam a visszaszereléssel. Azt, hogy mitől ébredt fel itt a Gellérthegy valamelyik barlangjában, és miért indult el vadászni, most sem tudom. Az esti műsor, amig zuhanyozok, addig a hálóban szellőztetek. Becsukom az ablakot, lefekszem, villany lekapcs, két perc múlva beindul egy ventilátor a fejem felett. Villany fekapcs, egy denevér köröz a fejem felett. Még semmi pánik, kinyitottam az ablakot, becsuktam a szekrényajtót, és a mosókonyha ajtaját (a hálóból nyílik, ez van), és egy szál semmiben kimenekültem a nappaliba. Résnyire az ajtó, benézek, ez nem megy, mert amilyen irányba körözött, onnét nézve az ablaktábla eltakarta az ablaknyílást. Nem fog kitalálni. Gondol, gondol, meg tudom én ezt fogni, törülköző, beóvakodok félig, szerencsétlen a háló közepén a földön, és kiterjesztett szárnyakkal elkezdett felém mászni. Na, az idegeim itt mondták fel a szolgálatot, (igen, egy pókhoz, egy kukachoz sem merek hozzányúlni), ajtó becsuk, hajnalig ültem egy szál semmiben a nappaliban. Ötkor hívtam a barátnőm férjét (mielőtt elindul vidékre), jöjjön, csináljon valamit, nem merek bemenni, felöltözni sem tudok munkára, mert a bugyim is a hálóban van. Jött, átkutatta a hálót, denevér nincs, mégis elment. Délután ott tettem-vettem, mostam, teregettem, semmi. Este lefekszem, indul a ventilátor. Valószínű, hogy a karnis tetején szunyált egyet, ott nem kerestük. Még egy éjszaka a nappaliban, és azt hiszem, elfáradt annyira, hogy már a földről nézett körül, és megtalálta a nyitott ablakot. Elgondolkoztam, hogy mit kellett volna tennem. Ha a macska fenn van a fán, ki lehet hívni a tűzoltókat (bár tíz éve ez lehet, hogy csak Angliában működött). Éjszaka ki üzemel, rendőrség, tűzoltóság? Kijönnek, és az állat közben elment? Én kötök ki a pszichiátrián?

Most már nagyon körül vagyok szúnyoghálózva.

Itt a Húsvét! Már nem festek tojást, de eszembe jutnak a régebbi idők, mikor ezt lelkesen megtettem. Érdekes, nem falusi környezet, hanem Budapest, de sok éven keresztül jöttek hozzám locsolók. Kiskamaszt, kamaszt nyilván nem lehet elküldeni a nyanyához locsolni, de apával eljönni teljesen normális volt, és imádtam.

Akkor még festettem tojást. Volt egy nagyon jó trükköm, még gyerekkoromban szedtem össze. Mindenki ismeri a viasszal írott tojásokat, meleg viasszal, speciális írókával rajzolják a mintát a tojásra, és olyan hőmérsékleten festik, hogy a viasz ne oldódjon le, így a rajzolt mintát nem fogja be a festék. Na, ezt nem próbáltam ki sohasem. Nagyon babrásnak tűnt. A másik megoldás viszont nagyon egyszerű. Bolti tojásfestékkel befested a tojást, ahogy írva vagyon. Kihegyezel egy hurkapálcát (fogpiszkálóval is lehet, de a hurkapálcának jobb a fogása), egy pohárba öntesz 1 milliméternyi ecetet, ebbe mártod a hurkapálcát, és rajzolsz vele a tojásra. A behúzott vonalon az ecet felmarja a festéket, és egy pura rongydarabbal letörlöd. Egészen finom vonalú minták hozhatók létre. Ezt csak azért írtam le, mert remélem, még sokan festenek, hímeznek tojást.

Ahogy öregedtem, ellustultam, és egyszerűen alkoholos „aranytollal” hímeztem a tojásokat, ami nem túl autentikus, szégyelltem is egy kicsit, de nagyon egyszerű.

És most, az eset, amiért ezt az egészet elkezdtem írni. Nem tudom, nevezhetnék-e a világ leghelyesebb gasztrobalesete címre vele, de talán. Ekkora bakit! Sokan ismerik a hibiszkusz teát. Nem arra a kis szinezőre gondolok a filteresekben, hanem mikor maroknyi egész virágból főzi az ember lánya. (Mikor itthon még nem volt kapható, vagy kapható volt, de nem tudtam róla, kilószám hoztam egyiptomi nyaralásaimról). Győnyörű, mélyvörös színe van. Nagyon kitaláltam, hogy én ebben festek tojást. Nagyon természetes, nagyon szép lesz. Tea kész, főtt tojások bele, hagyom állni, és jött a döbbenet. A tojások elszineződtek, de nem pirosak lettek, hanem éjfeketék. Kész. Több tojás nem volt, tojásfesték nem volt, ez volt, ez lett a végeredmény.

Közben a gyerekek felnőttek, egyetemisták, megnősültek, apák szólóban vagy átjönnek, vagy nem, így már nem buli. Már nem festek tojást, a Húsvét hangulatát már csak a madárkákkal adom meg, ha jön valaki, a funkciót betöltik, ha nem jön senki, akkor megeszegetem őket. 

Kellemes locsolkodást!

Bárányragu leves

Ragulevest mindenki tud főzni. Lehet csirkemellből is. Ha húsvét, akkor bárány. Bárányragut is mindenki tud főzni, az internet szerint. Egy, szerintem a ragulevesbe kell csontot főzni, csak úgy az íz, és az állag miatt. Kettő, csontos húsról hús leszedése, vagy csontos hús darabolása, hát nem. Szerencsés véletlen, hogy itt van a háztömbömmel szemben a szuper Szir, így leegyszerűsödött a folyamat. Darált bárányt veszek, és levescsontot. (ez utóbbit nem tudom, hogy veszem-e, vagy kapom, mert csak a lényegre, azaz az árura koncentrálok, egyszer, mintha lett volna ára, de most, miután lemérték a darált bárányt, mondták az árát, aztán a hentes kiadott egy zacskó csontot, mintha nem mondtak volna többet). Ennyi az előjáték.

A leves:

A csontot főzöm egy, másfél óráig, aztán leszűröm. Csontíz megvan, szilánk nincs. Két nagy fehér- és sárgarépa, felszeletelve, vagy legyalulva, kevés (oliva)olajon, sózva, megpárolva, aztán felöntöm a csontlével, és fűszerezem. Őrölt fehér bors, szárított lestyán, és petrezselyem zöld, és a szárított, őrölt tárkony. Amíg ez felforr, bekeverem a húsgolyókat, harminc dkg darált bárány, egy tojás, só, bors, más semmi. 2-3 cm átmérőjű golyók, fél óra alatt átfőnek, és jöhet egy tejfölös habarás. Ebből 8-10 adag leves lesz. Persze, zöldborsó még jöhetne bele, csak kérem, hagyma, fokhagyma, vagy leveskocka ne! Ezek ártanak az íznek.